Honfoglalásunk hét emlékműve

Kovács Sándor: Honfoglalásunk hét emlékműve

Könyvünk az 1896-ban megünnepelt millennium hét országos emlékművének sorsát, hányattatását dolgozza fel: történetüket számos archív kép, a jelenlegi állapotot részletes fotóanyag illusztrálja.
A neves dátumot kimagasló szellemiségek méltatták, megörökítésére alkotások egész sora született. Nem csupán a főváros igyekezett emléket állítani az ünnepre. Az országgyűlés törvénybe iktatta a vidéki Magyarországon hét maradandó emlékmű felállítását, és ezzel együtt lerakni hét nemzeti zarándokhely alapjait, hirdetni a külföld felé hazánk sikerét.
A millennium hét országos emlékműve közül az ópusztaszeri ma is méltón hirdeti a honfoglalás dicsőségét, Pannonhalmán jelentős módosításokkal, de áll az emlékcsarnok. Sajnos a hét emlékhely közül a trianoni döntés után öt az utódállamok fennhatósága alá került. Az új hatalmak szemében ezek ellenségessé váltak, a nemzetünk elleni kirohanások céltáblái lettek. Felvidéken, Nyitrán már csak az obeliszk talapzata áll, a dévényit pedig teljesen elpusztították. Majdnem az utóbbi sorsára jutott az erdélyi Brassó emlékoszlopa is, de itt még fellelhető az emlékmű csekélyke része. Viszonylag épen, de lecsupaszítva maradt fenn az ezredéves emlék a délvidéki Zimonyban, a kárpátaljai Munkácson pedig a korábban teljesen lerombolt emlékobeliszk kicsit más formában, de a közelmúltban újjáéledt.